Betiltott magyar kitüntetéseink

Az I. világháború elvesztése nem csak a történelmi Magyarország összeomlását hozta el, hanem az önállóságunkat is, az önálló magyar kitüntetési rendszer megteremtésével. Az európai és a saját múltunk hagyományaira támaszkodva a Horthy rendszer kidolgozott egy jól differenciált kitüntetési rendszert a társadalom széles körének elismerésére. Nem csak a közéleti, hanem a katonai, a tudományos, a mûvészeti és a sporteredményeket is méltó módon jutalmazták. A kor embere büszkén tûzte ki ruhájára, mert rangot adott viselõjének a hazáért elszenvedett megpróbáltatásaiért, vagy az elért eredményeiért.

1944 és 1946 között a megváltozott (katona)politikai viszonyok - elõbb a Szálasi-kormány, majd a 40 éves szovjet megszállás - alatt, ahogy a múltunkat teljes egészében megtagadták és "új rendszert" építettek ki, épp úgy a kitüntetési rendszerünket is, részben teljesen mellõzték, részben tételesen megtiltották a Horthy-érában valódi érdemekért adományozott kitüntetések viselését.

A rendszerváltást követõen lehetõség nyílt a mellõzõtt, vagy betiltott kitüntetések viselésének újra szabályozására, mivel 1991-ben e tárgykörben új törvényt alkotott az Országgyûlés. Amíg a kommunista rendszer kitüntetései közül - nagyon helyesen - megtartott minden olyat, amit nem a politai hűségért osztottak (pl. a Kossuth díj), addig a kommunista érában tételesen tiltottakat a mai napig nem rehabilitálták, ma sem viselhetik tulajdonosaik!

Ismerjük meg ezeket, hátha megértjük a tiltás miértjét!

A Nemzetvédelmi Keresztet 1940-ben alapította a Kormányzó. Azoknak adományozták, akik "... törhetetlen magyar hittel küzdöttek a magyarság és Magyarország fennmaradása érdekében."

Viselését elõször Szálasi tiltotta be 1944-ben, majd 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1991-ben az Antall-kormány és 2011-ben az Orbán-kormány is a tiltást ismét törvénybe foglalta.

A Tûzkeresztet a háborúban való részvétel és a haza védelmében szenvedett sebek, sérülések és rokkantság méltatására alapították.

Viselését és adományozását 1946-ban betiltották. 1991-ben az Antall-kormány és 2011-ben az Orbán-kormány is a tiltást ismét törvénybe foglalta.

A Felvidéki Emlékérmet az elsõ bécsi döntés (1938) alapján visszacsatolt területekre bevonuló alakulatok tagjainak adományozták.

Viselését 1945-ben betiltották.1991-ben az Antall-kormány és 2011-ben az Orbán-kormány is a tiltást ismét törvénybe foglalta.

Az Erdélyi Emlékéremet Kárpátalja és Erdély egy részének felszabadulása emlékére a bevonló alakulatok tagjai részére alapították.

Viselését 1945-ben betiltották.1991-ben az Antall-kormány és 2011-ben az Orbán-kormány is a tiltást ismét törvénybe foglalta.

Délvidéki Emlékérmet azok részére alapították, akik az 1941-es katonai akció keretében a Délvidék visszafoglalásában részt vettek .

Viselését 1945-ben betiltották.1991-ben az Antall-kormány és 2011-ben az Orbán-kormány is a tiltást ismét törvénybe foglalta.

A két világháború között folytatott magyar külpolitika legfõbb célkitûzése az elszakított és magyarok által lakott területek visszaszerzése, a revízionizmus volt. Ennek belpolitikai támogatottsága mindvégig 100 %-os volt.

A második világháborút követõ magyar belpolitika egyik legfõbb célja az idõlegesen sikeres revízió elfeledtetése, viszont a környezõ országokban mind a mai napig viselhetõek azok a kitüntetések, melyekkel a rablásban résztvevõket megjutalmazták.

A patikában egy tablón élőben is megtekintehetőek ezek a kitüntetések!